A biztosítási események minden létező biztosítás alapjai, függetlenül attól, hogy milyen jellegűek. Akár baleset- vagy lakásbiztosítás, akár CASCO vagy életbiztosítás, minden esetben a felmerülő kockázatok határozzák meg, hogy mennyire széleskörű az adott csomag.
Minél több tényezőre terjed ki egy biztosítási kötvény, annál nagyobb az értéke, ám ezzel együtt jellemzően a díja is emelkedik.
Lakásbiztosítások esetén elég kiszámítható, hogy körülbelül mit fog tartalmazni egy szerződés, hiszen házakra is, lakásokra is igen hasonló veszélyek leselkednek.
Elég kevés hazánkban a sziklaszirtre vagy szakadék szélére épült, de még kevesebb a tengerparti ház, így nagy általánosságban lehet tudni, hogy mi mindenre érdemes számítani.
Persze vannak extrém esetek, mikor egy-egy ingatlan fokozottan ki van téve egy bizonyos biztosítási eseménynek, ilyenkor a biztosító eldönti, hogy vállalja-e a kockázatot, vagy sem.
A biztosítási események az egyik leglényegesebb elemei a lakásbiztoítási szerződéseknek. Ezek nélkül, hogy úgy mondjam, fabatkát sem érne az egész, hiszen olyanok ezek a biztosításban, mint az alapanyagok a főzésben – ha nincsenek, akkor végeredmény sincs.
De hogy konkrétak legyünk, íme, egy újabb definíció: biztosítási eseményeknek nevezzük azokat az eseményeket, melyek bekövetkezésekor a biztosított jogos kárigényt nyújthat be a biztosító felé, illetve melyek pontos bekövetkezésekor a biztosítót kártérítési kötelezettség terheli a szerződésben megjelölt ingatlant ért károkért.
Ha egyszerűbben szeretnénk megfogalmazni: azok az esetek, amik ha kárt okoznak az ingatlanodban, benyújthatod a kárigényedet a biztosítóhoz – érvényes biztosítás esetén.
Persze egyáltalán nem törvényszerű, hogy ezek közül bármelyik is valaha meg fog történni Veled, de pont ez az egésznek a lényege: felkészülni a bajra.
Némelyik igen súlyos károkat képes okozni, mások inkább csak kellemetlenségekkel járnak, de maga a lakás attól még lakható marad.
A kiutalt kártérítés összege nagyban függ a kár mértékétől, de magán a tényen, hogy anyagi segítséget remélhetsz, nem változtat.
Mindennek megvan a maga menete, eljárása, azonban ezzel kicsit később foglalkozunk.
Vannak bizonyos biztosítási események, melyeket szinte mindegyik lakásbiztosításban megtalálhatsz, függetlenül attól, hogy kinél kötöd.
Ennek mindössze egy nyomós oka van: a korábbi tapasztalatok alapján ezek azok a kockázati tényezők, melyekkel a leggyakrabban kénytelen szembesülni biztosított és biztosító egyaránt.
Vagyis általában véve ezek azok a biztosítási események, melyek a legnagyobb valószínűséggel következnek be, a legtöbbször lehet rájuk szükség.
Legalább is Magyarországon, hiszen ezek az alap csomagok régiónként változhatnak, sőt változnak is, hiszen amíg az Egyesült Államok partvidékein például folyamatosan jelen van a hurrikánveszély, addig arra nálunk vajmi kevés az esély.
De például amíg a Tisza árterében folyamatos az árvízveszély, addig erre a svájci Alpokban kell kevésbé számítani, és még rengeteg példát lehetne felhozni.
Ami ránk vonatkozik, abból a leggyakoribb biztosítási események a következők:
• tűzkár
• tűz nélküli füstkár, koromkár
• robbanás
• vihar, viharos szél okozta károk
• villámcsapás közvetett vagy közvetlen hatásai
• jégverés
• áradás, árvíz
• földrengés, földcsuszamlás
• üreg vagy pince beomlása
• vízvezeték meghibásodása okozta károk, beázás
• lakásból való kizárás, zárfeltörés
• betörés, átveréses kifosztás
• vandalizmus, rongálás
• kívülről érkezett tárgy okozta károk
• építészeti üvegkárok (ajtó, ablak)
Ezeken kívül még rengeteg olyan biztosítási esemény szerepelhet az adott biztosító listáján, amely a másikén nem, pont ezért érdemes körültekintően választani.
Olyasmiért nem érdemes fizetni, amire konkrétan 0% esély van a Te ingatlanod esetén.
Érdekességképpen: lakásbiztosításból sem csak egyféle létezik, bár az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben csak az egyik fajta szerepel a „kínálatban”.
Két típusa is létezik ugyanis a biztosításoknak, attól függően, hogy hogyan kezelik a biztosítási eseményeket.
Ez a kettő pedig:
Abszolút igazság nem létezik a kettő között, mindegyiknek megvannak a maga előnyös és hátrányos tulajdonságai.
A per risk az elterjedtebb biztosítási forma, ezzel találkozhatunk a legtöbbször.
Ebben az esetben a szerződésben azok a biztosítási események vannak felsorolva, amelyekre érvényesíthető a kárigény, azaz milyen bajokban nyújt anyagi segítséget.
Ezzel szemben az all risk, vagyis teljes kockázat típusú biztosítás pont, hogy a kivételeket sorolja fel, és minden más esetben térít.
Vagyis a két fajta pontosan az ellenkező végén ragadja meg ugyanazt a problémát: mikor lehet jogos kárigényt benyújtani?
Az all risk ilyen szempontból kicsit talán nagyobb szabadságot ad, és általában valamivel olcsóbb is, ellenben nagyon kevés helyen hozzáférhető, pont a szabadabb értelmezhetősége miatt.
